Mazanén moddatéá rand, gwastagén sálay Dasambará, Balóchestáná, sarkáray nárawáén kerd o káráni helápá sakkén mazanén mahluké zahrshániá dar átk. Mardománi zahrsháni kesás máhéá géshá barjáh at bale Dasambaray máhá é sakkén mazanén zahrshánié but. É hartál o jolusáni bonjáh Gwádar at o esháni saróki Jamáete Eslámi Balóchestánay jarnal sekthri Mollá Hedáyatolrahmáná kort.
É zahrsháni yakbaré band butant, Balóchestánay sarkáray kawl o karáráni sará, bale é róchán yakbaré padá kamm kammá sará chest kanán ant.
Bonyádi lóthesh esh ant ke; Gwádaray daryáwardáná daryáyá rawag o shekár kanagay ejázat bebit. Daryáay tahá Chini o dega gojjóáni (thrálaráni) sará bandesh janag bebit. Damk o métagáni ráhay sará har némagá é chekkpósth ke mekk ant o sepáhi hamok mardomá dárant, béezzat kanant, é sajjahén chekkpósth dur kanag bebant. Cha Gwádará hamé ráh ke Éráná rawt o marz ke band ent, é marz pach kanag bebit ke mardom wati károbáré kanant.
Lótháni tahá dega ham mán, bale á randi ant. Bondará, mardom tahná do chizz lóthagá ant; awali, márá garibi o rózgárá bell o domi, márá béezzat makan.
É jonz ke bendát but, nám ati Gwádaray Hakkán Beday. Eshiay sarók hamé gappay sará óshtátagatant ke má molkay áin o kánunáni hesábá zendag bayagay hakká lóthén. Kamm kammá é jonzay nám badal but o Balóchestánay Hakkán Beday but.
Cha Balóchestáná o cha Pákestánay dega subahán bázén párthi o galáni sarókán kamm kammá é zahrshániá bahr zurán kort. Bahr zurókáni tahá Jamáete Eslámi, Pipalz Párthi o dega bázén galéay mardom hawár atant.
Bázén mardoméá shakk kortag ke é masla wa annugén naant, gorhá Jamáete Eslámi o mollá inchok sálá rand chéá pa Balóch o Balóchestáná tawár chest kanagá ant? É mardomán shakk ent ke balkén sarkárá Balóchestáná kawmparestáni nezór kanagay pandalé sázetag o syási kyádatá molláyáni dastá dayag lóthit.
Marodmáni shakk wati jágahá, Jamáete Eslámi o molláyáni thaggi o Balóchdozhmeni ham wati jágahá, bale é yakkén gappá bechárén ke inchok wahdá rand, choshén tors o larzén máhóléay tahá inkas Balóch pa rawánk o zahrshániá ke dar átkag, é habaray jend márá ché gwashit ke aslá Balóch lóthant ché? Yá é lóth ke Molláyá démá ér kortagant, aslá kai lóth ant? Áyá é yaksar nókén lóth ant? Pésará é maslaháni sará kassá gapp najatag?
Gwastagén 70 sálá Balócháni hamok rahbar o rahshóná hamé habar kortagant, hamé chizz lóthetagant. Bale áyáni tahá géshter mardom Kawmparestá nám kaptag. Gaws Baksh Bizanjawá beger tán Atáolláh Méngal, Akbar Bogthi, Hayr Bashk Mari, sajjahén sarókán bendátá hamé hakk lóthetagant, o hamé hakkáni lóthagay jormá gerag o band kanag butagant, béezzat kanag butagant.
Báz mardomay hayál hamesh ent ke Pákestáná chó ke nezám karapth ent, paméshká gón Balóchestáná zyádati bayagá ent. Esháni delá agan molk pa kánun o ráh o rahband bebit, Balóchestánay é sajjahén masla halla bant.
Bale agan hamé lótháni jendán kammé rés o parrés bekanén, gendén ke esháni poshtá ham kánun ent, chó ke;
Zer: Sarkárá bákáeda kánunsázi kortag ke kay, kadi, chón o pa chont wahdá zerá shot o máhig gepta kant. Hálánke sarkárá zántag ke eday géshterén mardománi rózig cha zerá ent.
Thrálar: Balóchzerá hazárán gojjó/thrálar shap o róch gardagá ent o máhigáni jend wati jágahá, máhigáni haykán ham rópán o barán ent. É gojjó chér naant, sarkáresh gendagá ent. Nun wa é thrálar wat yak mazanén máfiáé jórh butagant o sarkáray daryái káráni dhepárthmenth o pawj, maznén sarkári apsar, wájah o zardár o wazir o gazir é máfiáay bahr ant.
Chekpósth: Balóchestáná hamok métagá, har ráhay sará chekkpósth ant. Amn o émeniay barjam dáragay námay sará, é chekkpósth hamok gwazóká dárant, béezzat kanant, lahténá barant o gár ham kanant. É chekkpósth sarkárá nádéntagant o esháni harch o darchán ham cha mahlukay dátagén theksán dayant.
Bárdhar: Marz, Balóchestáná amn o émeniay sawabá pawjay dastá ent. Marzá é dém o á démá gwazag Thókanay sará ent. Har gárhiá ke thókané gón, hamá gárhi marzá é dém o á dém shot kant. Padá é thókan pawjay manzure nezarén mardománi dastá ant, géshter hamá topangi mardom o gorop ke gón Balóch ájóipasondán jangá ant.
É sajjahén kár kánuni suratá bayagá ant. Molkay asambali, wazir o gazirán kánunsázi kortag ke chosh kanagi ent.
Kaysar Bangáli wati Ketáb The Cry for justiceay tóká gwashit ke kansthithyushanay árthikal 158 é gappá gisshénit ke “priority of requirement” ay hesábá cha hamá subahá ke gays dara kapit, pésará hamá subahay zalurat pura kanag bant, á dega subahán randá dayag bebit. Bale Wája Kaysar é gappá ham jant ke hamé gays wahdé Balóchestáná dar kapit, gorhá takriban 30 sálá rand tahná Quetta shahrá sar bit. Á ham National consumptionay 2%. Á ham é wástá ke pawji cháwani hamódá ent.
Nun é warh ham naent ke kass sahi nabutag o gón Balóch o Balóchestáná é warhén náensápi kanag butag. É sajjahén syási párthi o lidhar ke Molláay Gwádaray Hakkán Beday jonzá átkag o takriresh kortag, é dorsáni párthi hokumatán butagant. Molláay wati párthi ham chó náwas nabutag.
Gorhá gapp é pád kayt ke parchá é warh bayagá ent o parchá kass eshiá matth nakant? Báz mardom, Balóch bebant yá Balócháni hamdard, hamé sarpad bant ke é Systemic Failureé. Molkay nezám sharr kárá naent o náensápi o nábarábari hameshiay natijah ent. Bale chosh naent. Sesthom pa hamá kárá, hamá paymá ke jórh kanag butag, sad dar sad kámyábiá hamá kárá kanagá ent.
Yakk mazanén maslaé aslá esh ent ke Balóchá Pákestánay tóká hecch warhén máshi, rabédagi hakkay jend nést. Eshiay bonyádi sawab Balóchstán o Pákestánay nyámay omráni mwáhda ent. Balóch ke pa zóré gón Pákestáná hawár kanag butag, á omráni mwáhedaay tahá Balóchá hecch warhén bámánáén syási wák o ehtyár nést.
Padá Pákestáni párlimenthay sesthom aksariatay bonyádá ent. Panjápay mardom cha é dega sajjahén subahánián géshter ant, paméshká kawmi asambaliay tahá áyáni sitth ham géshter ant. Hamé sawabá, Pákestánay hamé lang o mondhén jamhóri sesthom ke hastent, agan sakk sharr bebit ham, balkén pa Panjáp yá é dega subahéá mozz byárit, pa Balóchá hecchi mán nést ke Balóch hecch hesábá nayayt gón. Cha sajjahén Balóchestánay sitthán Panjápay yakk zellahéay sitth géshter ant.
Padá Balóchestánay asambaliá tahná hamá mardom átka kant ke pawji kárit. Dozz, dhong, shapok…dors hamesh ant. Padá eshán hecchay ehtyár ham nést. Balóchestánay sajjahén párlimenth hór bebit o pa hamtawári kukkár bekant, FC chekpóstháni dur kanag wati jágahá, yakk métagéá eskulé yá bázáréá waragi ápé ham dát nakant.
Mollá Hedáyat wa hamé métagáni mardomé o balkén cha delay sóká kukkárá ent, bale zolmay é baláhén nezámay halás kanagá maznén syásaté pakár ent. O Molláay syásat hamá ent; Harchi Hodá bekant.
Mollá yakk wahdé cha Gwádará dar kapt o métag pa métag jalsa o jolusá at. Bale har métagá, hamódá mawjudén Kawmparestáni helápá takrirá at. Yá tahná subái hokumatay sará norondhagá at. Asl mojrom, ke Pákestánay pawj ent, áiay helápá agan gappé jant ham, damáná narmá tarrit. Chammjahl, bélajj o dábén sajjahén labzán tahná pa hamá Balóchán kármarz kant ke sarkárá ant yá syásatá ant. Pa pawjá é dábén habar nakant. Padá bégwáh kortagén Balócháni námá ham zyáda nagipt, hálánke Balóchestánay maserén jérhah ent. Cha eshiá hamé paddar bit ke Mollá yá Molláay syásat delmánag ent ke áókén wahdán Balóchestáná sarkárá beyayt. Sarkárá ke kayt, hamá kárá kant ke nezám parmáit. Nezámay natija wa hamesh ent ke démá ent. É kár Bizanjaw o Bogthiá ham kotag, bale natija yakk ent.
Kawmparest padá do tahrayg ant; Ázádipasond o Párlimáni párthi.
Ázádipasond wa sarkárá hamá kaddá jatagant ke Balóchstán háli ent. Áyán syásatay ejázat nést.
Párlimáni párthi satar zór bejanant, hamé ganday bahré bant. Hamé kárá kanant ke annun mazanén petay chokkáni hokumat kanagá ent. Akhtar Méngalá wa bendátá wati jél káthetant. Zahresh dát, cha molká galléntesh, mardomesh koshtant. Málek wa hemsh at ke átk o shot.
Nun maydán sáp ent. Molláay jend wa haw, bale molláay syásat torsnák ent. Pa Méngalá ham, pa Máleká ham, pa ázádipasondán ham o pa Mollá Hedáyatay jend o chokk o nomásagán ham.
Pasht kapt mahlukay habar ke mahluk kai hamráh ent? May hayálá mahluk na molláay hamráh ent o na kawmparestay. Mahluk wati maslaháni hamráh ent. Mahluk zendag bayag lóthit, pa ezzat kár o rózgáré kanag lóthit, agan bellanti.
Sameer Mehrab is a writer and co-founder of Balochistan Times. He often depicts Balochistan's socio-political dilemmas in his fiction and poetry. He is based in Canada.
Taj Baloch is a poet and linguist. He published the first anthology of his poetry in 2016 in both Roman and Arabic scripts. Baloch is the Coordinator of Human Rights Council of Balochistan.
He can be reached at @TajBloch
