Má o Á: Ráji jonzay gisshéntagén dóst o dozhmen

144

Gwastagén máhá Balóch ázádipasondén pawjéá Láhórá Habib Baynkay dapá, bégáhay panch bajá bambé jat. Cha é bambá do kass mort o dahá gésh thappi but. Mortagénáni tahá yakké Kashmiri noh sáli gwandhóé at. É bamb á némagá Láhórá trakket o é némagá Balóch ázádipasondén galáni tahá.

Lahténá gwasht ke é Tálebántabén jang pa Balóchá táwán ent. Domián gwasht ke may dozhmen hecch sharr o gandag nachárit gorhá má chéá bechárén. Anchó ke Panjápay pawj may chokk o janénán ham jant, may pawj báyad ent Panjápián hamé dábá bejant.

Balóch syásat chó ke ánláen ent, paméshká géshter póstháni sará ent. Ázádipasondén galéay rahbaréá jár jat ke “Yuropá neshtagén mardom Balóch jonzá tarrénag lóthant, bale má báyad ent esháni démá har paymá bedárén o eshán prósh bedayén.”

Jangá modám do sara bit. Má o Á. É sangatay “Má” ay matlab ent nazzikterá tatkagén jaláwatan rahshón o “Eshán” yá “Á” ay matlab ent wati jenday jonz o wati jenday párthiay hamá mardom ke durter tatkagant.

Balóch o pawjay jang wati jágahá barjáh ent o domi némagá é bahsá Balóch galáni tahá dega jangé pád kortag. Bale Balóchay é watmánwati jang ham nók naent, bass rangán matth kanán ent.

Lahtén wahdá pésar “Molká neshtagén korbáni dayókén sarmachár o tatkagén lagóráni” nyámá jang at, bale chó ke jáwar badal butant o molká neshtagén korbáni dayókén sarmachár ham tatk o sapárati mehmán butant, paméshká nun jang durter tatkagén o nazzikter tatkagénáni nyámá ent.

Chónáhá do hazáray bendáti sálán ke Balóchestáná shóreshé pád átk, o Balóchá gwasht ke “Agan má hamdast bebén, áyán cha wati molká gallént kanén”, gorhá “Má” ay matlab at jahánay sajjahén Balóch o “Á” ay matlab at Pákestáni pawj.

Á wahdi Balóchán chár jamáeti ettehádé hastat. É ettehádá Akbar Bogthiay Jamhóri Watan Párthi, Akhtar Méngalay BNP, Dáktar Málekay NP o Bálách Mariay jend gón at. Esháni tahá Bálách jangay mannók at, Akbar Bogthi dém pa jangá áyán at. Akhtar Méngal o Dáktar Málek cha asambaliáni ráhá Balóchay hakkáni geragay gappá atant.

Gorhá gapp é but ke “Á mardom ke Pákestánay asambaliána rawant, pa Pákestáná kára kanant. Pákestánay asambali o nezámá agan gón Balóchá ensáp kanagi butén, déri kortagati. Paméshká é mardom pa Balóchá heccha nakanant, Balóchay námay sará bass rópant o warant. Tán do hazár o chár átk, nókén nárahéá sar chest kort ke “Balóch párlimentherianz ko kottá kená kottay ki tohin hay” o Balóch ázádipasondán jár jat ke é asambalián neshtagén Balóch ham Balóch rájay hónay chunsagá hamé kaddá gonahgár ant ke Pákestánay pawj ent. O má báyad ent géshá gésh hamdast bebén o esháni démá bedárén. É randi “Má” ay matlab at “Balóch ázádipasond” o “Á” ay matlab at Pákestáni pawj o Balóch pálimáni párthi, yakjágah. É jang tán hamá haddá démá shot ke BNP o NPay bázén saróké ham koshag but, ke esháni tahá Habib Jáleb, Mawlá Baksh Dashti o dega bázéné hawár ent. É hónáni shakk Balóch ázádipasondáni sará but.

Do hazár o dahay nazzikk o gwarán BLAay sarók wája Hayrbyár Mariá Balóchestánay ázádiay chártharé ázádipasondáni démá dát ke eshiá dashatt kanét. Padá jári jat ke man ke Bartániahá gerag o band kanag butagán, man Balóch rájay zarr wati kasterén brát Mehrán Mariay dastá dátagant. Mehráná zarr wártagant. Báyad ent hesábá bedant. Padá gwashti ke Balóchestánay sajjahén ázádipasondén gal man láp dátagant, man seláh dátagant o aslá dega párthi nést, drost BLAay mardom ant o báyad ent mani dastay chérá bebant.

Edá nókén jangé pád átk. wája Hayrbyár yakk némagé but, Mehrán Mari yakk némagé, Jáwéd Méngal yakk némagé, Bráhondag Bogthi yakk némagé o “Medhalkelás” sarók Allá Nezar gón wati galán yakk némagé.

Nun harkasá ke gwasht ke “Má báyad ent áyáni démá bedárén” Áiay “Má” ay matlab at ázádipasondáni nyámá tahná may wati galay mardom o “Á” ay tahá Pákestán, pálimáni párthián abéd á dega sajjahén ázádipasond ham hawár atant. Ázádipasondén galán yakdomiay mardománi sará orosh kort. Báz jágahá domi galay mardománi lógay janén o chokk ham koshag butant. Rahmdel Mari tán róche maróchi gár ent o kass nazánt chón but. Molká koshokái at o darmolká shalwár kasshokái.

Pésará wa darmolká tahná Hayrbyár o Mehrán atant, bale kamm kammá é dega galán wati jaláwatan dém dayán kortant. Rél esthéshanáni démá har róch jalsa at ke Balóchestáná ázád kanét. O molká sarmachár gaddár o jásusán janán atant ke may ázádén molká may dozhmenay mardomé pasht makapit ke bándá róch táwán dant. Gapp gappá é hál dar áyán but ke darmolkay sapárati kár tahná hamé rél esthéshanáni démá ant o dega hech nést, o molká harkasá harkasi sará ke zahr kayt, jásusay námá lecchén o kosh o dawr day.

É gappán dega jangé pád kort. É jangá dega nárahé átk; Tatkagén mardomán é hakk nést ke Balóchestánay jérhahay sará habar bekanant. Á bass benendant o Balóchestánay námay sará láp begerant o bwarant. Molká neshtagén sarmachár wati watanay paházagá zánant.

É jangá Balóchay “molká neshtagén sarmachár o darmolká neshtagén hamráh” do bahrá kortant. O nun molkay mardománi “Má” tahná molká neshtagén, wati párthiay mardom atant o “Á” ay tahá Pákestánay pawj, pálimáni párthi, molká neshtagén é dega ázádipasondén párthiáni mardom, dheteskwádh o darmolká neshtagén wati párthiay mardom hawár atant.

Bale é randién jang tatkagénáni nyámá ent. Nazzikter tatkgénáni shegán esh ent ke dur tatkagén mardomán Balóchestánay námay sará panáh zortag. Cha sarkárán zarr o wazippah gerant, bale jangay pallamarziay wahdá poshtá kenzant. É bass Balóchestánay námá bahá kanag o waragá ant.

Durter tatkagénáni shegán esh ent ke may sarkári wazippahá wa hesábé hast. Sarkár ke dant, pa hesába dant bale nazzikká tatkagén mardom á zarrá ke Balóch jonzay námay sará gerant, áyáni hecch hesáb o ketáb ham nést. Esháni hayálá nazzikk tatkagénán Balóchestánay jonz hamsáhegén molkáná bárhá dátag ke janáni sohray mangaliesh tán báskán shotagant. Pa wati chokkán darmolká asáelam o kálej shóház kanant o degaray chokkán cha yuniwarsthián dar kanant o bamba bandant.

Matlab, nun yakdomiay imánay sará shakk entesh. Agan é dém pa dém buténant, hecch shakk nést ke kawmi maddhiay dozzi, dallári, ehtesáb o chérén meshanéay námá yakdomiay gotthay hónán butagatant.

Nun pa damánéá Balóch ázádipasondén galáni gisshéntagén dóst o dozhmenán bechárén, ta é dábá bant:

Sál Dozhmen
2000 Jahánay sajjahén Balóch Pákestánay pawj

 

2004 Sajjahén Balóch ázádi pasondén gal Pákestánay pawj + Balóch pálimáni párthi

 

2008 Sajjahén Balóch ázádi pasondén gal Pákestánay pawj + pálimáni párthi + UN + Pákestánay á dega kawm

 

2010 BLA Pákestánay pawj + pálimáni párthi + UN + pákestánay á dega kawm + sarkári nawkar + á dega sajjahén ázádipasondén gal + dheteskwádh
  BLF Pákestánay pawj + pálimáni párthi + UN + Pákestánay á dega kawm + sarkári nawkar + dheteskwádh
  BRA Pákestánay pawj + pálimáni párthi + UN + Pákestánay á dega kawm + sarkári nawkar + BLA + dheteskwádh
  UBA Pákestánay pawj + pálimáni párthi + UN +  Pákestánay á dega kawm + sarkári nawkar + BLA + dheteskwádh
2018 BLA (darmolk) Pákestánay pawj + pálimáni párthi + UN + Chin + Érán + Pákestánay á dega kawm + sarkári nawkar + á dega sajjahén ázádipasondén gal + dheteskwádh + BLA (molk)
  BLA (molk) Pákestánay pawj + pálimáni párthi + UN + Chin + Pákestánay á dega kawm + sarkári nawkar + dheteskwádh + BLA (darmolk)
  BLF (molk) Pákestánay pawj + pálimáni párthi + UN + Chin + Pákestánay á dega kawm + sarkári nawkar + dheteskwádh + BLF (darmolk)
  BLF (darmolk) Pákestánay pawj + pálimáni párthi + UN + Chin + Pákestánay á dega kawm + sarkári nawkar + á dega sajjahén ázádipasondén gal + dheteskwádh + BLF (molk)
  BRA (darmolk) Pákestánay pawj + pálimáni párthi + UN + Chin + Pákestánay á dega kawm + sarkári nawkar + á dega sajjahén ázádipasondén gal + dheteskwádh + BRA (molk)
  BRA (molk) Pákestánay pawj + pálimáni párthi + UN + Chin + Pákestánay á dega kawm + sarkári nawkar + dheteskwádh + BRA (darmolk)
  UBA (darmolk) Pákestánay pawj + pálimáni párthi + UN + Chin + Pákestánay á dega kawm + sarkári nawkar + á dega sajjahén ázádipasondén gal + dheteskwádh + UBA (molk)
  UBA (molk) Pákestánay pawj + pálimáni párthi + UN + Chin + Pákestánay á dega kawm + sarkári nawkar + dheteskwádh + UBA (darmolk)
2021 BLA (durén drmolk) Pákestánay pawj + pálimáni párthi + UN + Chin + Érán + Pákestánay á dega kawm + sarkári nawkar + á dega sajjahén ázádipasondén gal + dheteskwádh + BLA (nazzikkén darmolk)
  BLA (nazzikkén darmolk) Pákestánay pawj + pálimáni párthi + UN + Chin + Pákestánay á dega kawm + dheteskwádh + BLA (durén darmolk)

 

  BLF (nazzikkén darmolk) Pákestánay pawj + pálimáni párthi + UN + Chin + Pákestánay á dega kawm  + dheteskwádh + BLF (durén darmolk)
  BLF (durén darmolk) Pákestánay pawj + pálimáni párthi + UN + Chin + Pákestánay á dega kawm + á dega sajjahén ázádipasondén gal + dheteskwádh + BLF (nazzikkén darmolk)
  BRA (durén darmolk) Pákestánay pawj + pálimáni párthi + UN + Chin + Pákestánay á dega kawm + á dega sajjahén ázádipasondén gal + sarkári nawkar + dheteskwádh + BRA (nazzikkén darmolk)
  BRA (nazzikkén darmolk) Pákestánay pawj + pálimáni párthi + UN + Chin + Pákestánay á dega kawm + dheteskwádh + BRA (durén darmolk)
  UBA (durén darmolk) Pákestánay pawj + pálimáni párthi + UN + Pákestánay á dega kawm + á dega sajjahén ázádipasondén gal + sarkári nawkar + dheteskwádh + UBA (nazzikkén darmolk)
  UBA (nazzikkén darmolk) Pákestánay pawj + pálimáni párthi + UN + Chin + Pákestánay á dega kawm + dheteskwádh + UBA (durén darmolk)

Nókén jáwaráni hesábá Emárát angat wadáray lesthá ent ke nóki má wati dozhmeni jórh kanén.

Lahtén sálá pésar gón delbarén dóstéá gappá atán. Sangat nóki nazzikkén darmolkán at. Gwashi ke “Molkay sangatán hemmat kortag o jonz démá bortag bale darmolkay sangatán dheplómési démá bort nakortag.” O má doén tán dérán hamé habará atén ke aslá dheplómési che baláhé. Godhsará doénán máret ke dheplómési, pa gapp o hál wati dozhmenán kamter kanag o dóstáni géshter kanagay kár ent.

May gapp edá halás but ke é pa gapp o hál dozhmenáni kamm kanag o dóstáni gésh kanagay kár wa má Zámorán o Mandá ham nakortag, Yuropá kojá kanén? Pasht kapt jaháni tákatáni gendag o áyáná pa nókén molkéá rázi kanag, é marchán Awgánestáná ent. Jaháni tákat ham hamódá ant o bázén saraóké ham, agan Balóch sarók é kárá kort bekanant.

Dega sangatéá kessa kort ke: “Má yakk randé Gennahá suréay sará neshtagatén. Lahtén topangi gón wigó gárhián átk. Damánéá rand topangié shot o sázendaháná parmáeshé dáti. Sálónkay názénag band but o Názénán Balócháná shoru but o sajjahén topangiáni topangáni dap pach butant o topangi náchá butant.”

Gwashi : “Gappé zánay? Jaháná choshén Balóch nést ke pa sháné watá Pákestáni begwashit. É bachakk ke topangesh baddhá o Balóch sarmachárán janagá ant, é ham watá Balóch gwashnt, Pákestáni nagwashant. É topangi may wati métagáni mardom atant. Yakkéay brát Balóchán koshtag ke dalláré, yakkéay pet. Nun esháná topang wa sarkáray gón ent, bale esháni géshteri bahr jangá watigá kanagá ent. Wati Balóchi bérá geragá ent.”

Má, mani hayálá yakkén lagatmál én ke dozhmen jaldi shóháza kanén o dóstay hájaten nést.

Dozhmendáriay é sajjahén lesth ke edá nebeshta ent, esháni tahá Pákestánay pawjá ábéd dega kass Balóchay dáemi dozhmené naent.

Anga wahd ent, Balóhán! Watmánwatá habar kanag harábén káré naent. “Má” harchi géshter o “Á” harchi kamter bant, sharter ent.

+ posts

Taj Baloch is a poet and linguist. He published the first anthology of his poetry in 2016 in both Roman and Arabic scripts. Baloch is the Coordinator of Human Rights Council of Balochistan.

He can be reached at @TajBloch