Akl o Del

122

(É nebeshtahá Arabi rahbandá ham wánta kanay)

Yakkéá má sajjahénáni chapurtiáni sambálagay thékah zortagat o domiá, har jágah ke watandiwánagé dist, wati sáhi dótkagat.

Yakkéá may hazárán sáláni gwastay sapará, may kortagén radi chó cherágéá dastá atant o hamok gámá rozhná kanán at, koppán o norondhán at ke Balóch inchok sál ent hamé yakkén radiá chiá bár bár kanán ent o domiá, hazárán sáláni eshk sará bastagat o peryátá at ke may mardomán mehray sench chiá nést? May mardom chiá démá degar ant o poshtá degar?

Yakké, cha bázén jérhag o waswásán béwábi o azali sardarday ámách but o domi, ke sajjahén shahidén arwáháni bahray dardi wati chippokén báládá ájetagatant, sará tán pádá dardé jórh but, darde mojassem. Doén diwánag. Doén zendagiá porr. Zenday badrangiáni kamter kanagay wábá bár.

Sájedá geptag o dáshtagat ke wati hamtabén mardomá wa harkas dósta dárit, rájdóst hamá ent ke rájay dozz o dhongán, rájay “rad kaptagén mardomán” hamá dábá dóst bedárit ke wati jendá dósta dárit, áyáni sharr kanagay ráh o darán bejérhit. Karimahá gasht o del zeminá mosht ke mardom wati zendagiá pa mehr chiá gwázénta nakanant? Cha dozhmenán naprat kanagay badalá watigay mehr o rakkénag chiá har wábay bonyád naent?

O má esháni nyámá lónján, gerrán, lapáshán, kapán o pád áyán o róché ganókié, róché chapurtié kanán atén. Deljam atén. Mazan mazanén radiá beger, tán baláhén gapp o kárá del najat. Posht baz at. Akl ham hamráh o del ham.

Bist o bistay sál cha Aklay marká bendát but o Eshkay láshá sarjam. Doénáni jón cha ápá dar kaptant. Áp, ke zendagiay mát ent. Zendagi, ke jérhagáni bonyád ent, jonzagáni sawab ent. Gón ápá may syádi badal but, gón zendá ham.

Má angat nazánt ke kai rawagá cha may tahá zendagi bort gón. Bass haminchok disten ke báten hórk ent. Na darday ehsás pasht kapt, na wasshiay gomán. Zenday o markay máná sarjamá badal but.

Má poll o mómbatti baygá kortant, gardáná Róhélay kabray sará shotén, poll ér kortant, mómbatti rók kortant o gón sayénán diwánen kort. Borzén tawáréá. Sajjahén káráni hálen dátant: Ché butag, kojám kár kojá sar ent, zendagi chón ent, kojám sangat chón ent. O shomay tawár, kandag, maskará drost eshkotant, hakk o delá.

Bale tahná Tomp o Nezarábád naent, Upsálá ham dur ent. Cha Eskelstunáyá dar bekapay tán Upsáláyá berasay o padá byáay, shapé o róché ham bassa nabit. Zendag ay, waraga waray, god gwará kanay, pa lóg o wardená kár ham kanay.

Rawag ke nabit, mómbattián hamedá, wati lógá rók kan, agarbattián hamedá chér sóch. Benend. Hámósh. Hecch ke hecch makan o wahdá hamá sáhatáni tahá bar o gwázén ke Sájed jahlá, thiwiay kashá diwálá tekkah ent, Ozbok o Oshter dém pa démá sópahay sará, o gapp ent. Maskará o kalág bandagáni tahá habar ham bayagá ent ke ché kanag bebit? Nunuá geptag o dáshtagat ke syásat kanagi ent, jonz démá baragi ent. Sájedá yakkén gapp ke kári mardom kay ent? Kai hamráhiá kára kanay?

Gobbokay gapp at ke edárah mohkam kanag bebant, mardom pédá bit. Saray hayál at ke edárahán mardom jórha kanant, edárahán mardom chaláénant, edárahán mardom mohkam kanant.

Doénán zánt ke doén rást ant. Man neshtagán, gósh dáragá án. Hecch ke heccha nagwashán. Hecch ke heccha nakanán.

Cha hecch nakanagá ke dama barán, dela gwashit mobáelá pach kan. Mobáel, záher ent watsap grop ant, thwethar o paysbok ant. Gapp yakkén ent, cha hazár dapá. Har némagá shomay shahidiay gapp. Shomay har hamá aksá chenán o éra kanán ke gón man néstent, shahidén shomay, hamá wahday aks ke shomá zendag butagét. Darda bit ke shomá mordgáni tahá hesáb bayagá ét. Á ham mani zendá.

Sajjahén zendagiá, molk bebit yá darmolk, Sájed modám kash o kerrán gón butag. Thilpuná, imaylá yá dém pa démá. Cha Sájedá sedag hecch wahm o gománá nabutag. É habar Sájedá ham zántag. Man delá gwashtag ke mani sáh cha mana sedit, bale Sájed hechbara nasedit, o Sájed shot. O man hastán.

Cha Sájeday bégwáhiá lahtén róchá rand ke Hammal sahig but ke har wahdá ke lógá butagán o pawné átkag, man cha sangatáni kerrá pád átkagán, lógay bálkuniá shotag o habar kortag, erádah é butag ke agan hál átk ke Sájed mortag, bass dawr kanagi ent. Bésájedén zendagi gwázénag buta nakant.

Hammalá maná nádént o gwasht: “Táj! Ozbokay sawgendá bwar ke taw hechbar meragay erádahá nakanay.” Man ke jend hál dát, jati prishtagé ke: “Hammalá begwash, tará jané geragi ent wa anchó beger, mani drógén sawgendá chiá dayay? Tai wáranthi wa sad sála bit halás ent. Bándá róch réléá chéra tarray, hoshká maná koshay gón?” O gappay godhsará mani sawgendi wárt o gwashti: “Tánke taw zendag ay, man belkol namerán, bass ent, támbar?” Bale shot. Har do shotant. O man hastán, bale harkasa rawt. Zendagi wa harkasi halása bit. Záná jaháná hechbar chosh nabutag? Shomá awali mardom ét ke cha é donyáyá shotagét?

Sájed o Karimaه hazár bebant wa sakk sharr, bale márá wa kash o kerrán tahná yakk Sájed o yakk Karimahé bass at. Inchok wahd ent, shapay némá wábá bosta kanay, bálkuniá segréthéay kasshagá raway, Sájed o Karimah bál ant, tai sará kandagá ant o gwashagá ant: “Táj Balóch! Byá. Watá moptá makosh. É mardománi kerrá ke imándáriay sháhém merag ent, é kojá sharra bant?” Segréthá kasshán. Kessahán gira kárán. Doénáni sará kandán o gwashán ke “Love you too”. Ozbokay gappá wa ganter nazurán, mani drógén sawgendi wártag.

Sájedá jérhán. Neshtag ke ensán, ke cha lulokéá bendát butag, tánke do páday sará óshtagay budá sar butag, tán kawm o ráj thahetag, ryásat o theknálójiá sar butag, é sajjahén sapará é wástá kámyáb butag ke yakk bonyádi hájatéay sará óshtátag; Man mamerán. Man zendag bemánán. Mani chokk o nomásagán shod kosht makant, nádráhi ensáná kosht makanant… Bass cha meragá rakkagay wáhag.

Karimahá márán, mehr sahdáray bonyádi jawhar ent. Ensán chón bé mehrá zendag buta kant. Gón zendagiá mehr. Gón háká mehr. Gón pollán mehr. Gón rangán mehr. Gón hamok reshtahá mehr. O pa hamé mahbubay sarshár kanagá, gón har badén hayálá jang. Gón badiá jang. Eshkay zébáiáná cha lagatmál bayagá rakkénagay wáhag. Zenday zébáter kanagay wáb.

Bálkuniá banda kanán. Káyán tachka bán o jérhán ke má chóna zánén ke Karimah o Sájed mortagant? É wástá ke cha may jaháná dar átkagant? Bale balkén má mordagáni jaháná én? Balkén má mortagén o á nun cha may jaháná, cha mordagáni jaháná dar átkag o nóki zendag butagant?

Drégatén Sájed, jahánay anchén kondhéá butén ke cha man toré dur butén. Sáláni sál maná pawni makortén. Ketábi ráh madátén. Cha mani sajjahén ganókián watá yakk kerri kortén. Hecch jágah mani sáhg mabutén. Hech kárá maná sój o sari makortén. Bass zendag butén. Hamé jaháná butén. Gal butén. Bale mort.

Karimahá toré hech maysej makortén. Hech kalág mabastén. Hech habari makortén. Bale é zeminay sará, é jaháná, yak na yak jágahé hast butén, kandagá butén. Bale hecch. Shot. Bé trekk o bé tawár but. Tán abad.

Hazár wati jágahá, yakké ham nést ke esháni chahragá bejant. Dela zánt ke Sájed o Karimah nun yakk dánagé ham pédáka nabit. É hamé yakkén dánag atant. Shotant. Nun hechbara nayáyant. Bale cha meragá pésar zendag atant. Márá é mardom chiá dóst ant? Paméshká ke mortagant? Yá, pa zendagén Sájed o zendagén Karimahá zahira kant? Zendagén Sájed o zendagén Karimahay zekr chón wassh ent genday? Bale kass chó nakant. Nun mani hamráh hamá zendagén Sájed o zendagén Karimah ant ke esháni delbarén habar, cha zendá sarréchén wáb har gamay tahá kandénant, yak na yak káré bandant.

Aslá hamé kár ant ke démá rawant. Kass démá jonzet kanagá naent, bale zendagi démá rawán ent o har hamá mardom ke angat hamé jaháná ent, á ham gón zendá gerrán o démá rawán ent. Zendagi, zendagéná gón wat démá barána kant gón. O á kasay tahá ke Sájed zendag ent, á mardom wa báyad ent sakk zendag bebit. Á mardomay tahá ke zendagén Karimah sáh kasshagá ent, báyad ent cha zendá porr bebit, báyad ent zendagén Sájed o zendagén Karimahá wati tahá shádán bekant.

Maná har hamá mardom sakk dóst bayagá ent ke zánt ke shomá nun nayáét, bale wati tahá zendagén Sájed, zendagén Karimahesh gón, o maná cha har hamá mardomá bazzhagá ent ke purah har wahdá chakkáiá ent o hamok lásh chakkáé, bale har zendagéná ke jérhán, shogra gerán ke angat hastent o dwá kanán ke nun kass cha man pésar marawát.