Labz jérhagáni mát ant

55

Yak baré ke taw nám kaptay ke Balóchiay nebeshtehkáré ay, mardom awali kárá hameshiá kanant ke har chizzay Balóchiá cha taw josta kanant. Kaséá jost kort ke kampyuthará Balóchiá ché gwashant? Man nazánt.

Dega kaséá hál kort: Salám Ostád!

Mani del cha poppán sest. Bale hayr. Hál kort.

Ostád, Sinimáthógráphek Ekpreshanay Balóchi ché ent?

Man hoshk o hayrán.

Degaréá salámé dát. Man wálayk kort.

Jagar! I Love You ay Balóchi ché ent? Man nebeshtah kanaga lóthán ke I Love You o I Need You.

Kampyuthar o simená wa angat samjá káyant, ke Balóchá na sinemáé butag o na kampyutharay kárkhánah. Zobán wati habar kanókáni zalurtáni hesábá tartiba gipt. Hazárán sáláni hór nendag, marg o zenday hamráhiá, zobán hamá chizzáni darangázay ráh o darán wadia kant ke mardomán pakár ant.

Balóchi zobán, kesás sadé sála nabit ke nebeshtah bayagá ent. É nyámá Balóchiá nebeshtah báz butag, bale géshter sáchesht ant, shayr o kessah ant. Hálánke 1952ay tákband Zamánahá ke cháray, ódá nebeshtah tabligi ant, dalilay habar ent, bale randterá Balóchi é ráhá yalaha dant o shayr o kessaháni tahá banda bit.

Tán é wahdi Balóchiá syásat, rájdaptar, sáens, jánsalámati o dega bázén perhéay labz néstant. Yak ráhé wa esh at ke rajánk géshá gésh bebant. Oh, cha rajánká yád átk.

Balóchiay kessahán ke Engréziá rajánk kanagay johdá atén, ta har kessahá ke chesta kanay kárest “á” ent. “Á pád átk o dém pa darigá shot”. “Áiá hechbar najérhetagat ke é dábén káré bit”. Nun Engréziá allami ent begwashay ke mardéné yá janéné.

Balóchi zobáná narén o mádagénay park nést. Kárá mardéna kant yá janén, máná yak. Mardom, na naréné na mádagén. Albat námgáláni tahá hast, bale grámaray tahá é park néstent. Kessahay tahá cha kárestay sor o porán, cha jérhagán pédáwar bebit ke mardéné yá janéné. O báz wahdá kessah tán ásará choshén hech nesháné pésha nadárit. Tahná hamá kár o chest o éráni sará yak na yak jágahé shóház kanagay johd kanag buta kant ke é kárest mardéné buta kant.

Dega randé kadimi nebeshtahéay Balóchi rajánk cháragi at. Démá do say zobánzánt neshtagat. Áyán geptag o dáshtagat ke é habar sádahén áyókén zamánagá kanagi ent ke He will do it for her o rajánká nebeshtah at ke “Á pa áiá é kárá kant”. Nun awli “Á” o domi “Á” ay park ché ent, é yak jérhahé, bale domi jérhah esh ent ke Balóchiá é gálred annugén zamánag ent yá áyókén zamánag, é ham paddara nabit.

Balóchi zobánay tahá sádahén áyókén zamánag Future Tense nést. Agan begwashay “Man lógá rawán”, ta é pa maróchigá ham kára kant o pa dah sál randá ham. Kárgálay tahá hech rangén badalié nayayt. “Man nun lógá rawán” yá “démay máhá man lógá rawán”, nun gón é wahday neshánián záhera kant ke gapp annugén zamánagay bayagá ent yá áyókén zamánagay.

Albat buta kant ke pa Balóchi habar kanókén mardomán é ahm butag ke káray jenday jáwar chón ent; kár butag o sarjam butag, kár angat nabutag o pakká ent ke bit, kár nabutag o zánaga nabit bárén bit yá na…

Habaráni tahá wa é zamánagay nabayag hech janjála nakant. Chónáhá, é zamánagáni sarjami (say zamánag, sayénáni chár chár tahr) yak wahdé sakkén mazanén jérhahé ham butag. Balóchi nebeshtahay bendáti zamánagán har Balóchi dar baragi ketábé ke nebeshtah kanag butag, áyáni tahá Balóchiay ham dwázdah zamánag ant, bale aslá tán é wahdá Balóchiá é áyókén zamánag zort nakortag.

Angat é doén “Á” o “annugén o áyókén zamánagay jérhah” chalagá at ke rajánkay tahá dega habaré átk. Yak labzé sak ehm at ke sajjahén nebeshtah hameshiay chapp o chágerdá tarrán at. Á at “Plan”. Man, Sájed, Káriná, Mehlab o neshtagén é dega “Balóchizánt” é dém o á démá cháragá atén, zobánzántán anchó pa maskará gwasht ke “ajib ent, mostakbel ham nést o plán ham nést? Pa shomá Hodá wat ent.” O má yátá kaptén ke Balóchi zobáná Hodá ham nést. Shaytán, gonáh, sawáb, bahesht, dózah, nomáz, ebádat, sojdah… é sajjahén labz badal zortagén ant. Balóchi zobánay wati tahá pa é sajjahén chizzán labz nést. Mahshar o kyámat nést. Rasul o paygambar nést. Masit o ebádatgáh ham nést. Matlab, dinay sajjahén perh néstent. Balóchá pa Hodá o diná ham kár nabutag?

Hodáay labz Balóchiay tabá ent ke hamé hánadánay é dega zobánán hastent o pa Hodáyá kármarza bit. Balóchiá hamé labzay jend “Hodá” gón hamé mánáyá zortag o kár bastag, bale shaytán?

Shaytánay labz Balóchiá wati tabá tarréntag. Shaytán murhá gwashant; “Maróchi tai petay shaytán sharr ent, beraw gappi jan gón, tai habará gósha dárit” yá “taw har róch anchén gappa janay o mardomay shaytáná harába kanay”.

Hodá ke nést ta ebádat nést. Mayráj nést. Mahbubay eshká diwánagi nést. Mahbubay tasawworay tahá majzub bayag nést.

Sájedá gwasht ke “I Love You” Balóchiá bit ke “Maná tará dóst ent”. Sangatéá jat prishtagé. “Maná tará dóst ent” bezán “You Love Me”. I Love You Balóchiá bit “Tará maná dóst ent”. Degaréá gwasht “Na. Taw maná dóst ay o Taw maná sakk pakár ay”. Degaréá darráént ke “Man tará dóst dárán o maná tai hájat ent”.

Man hayrán átán ke I Love You hamok métagá degaré bale “Tai marg átkag” har jága yakk ent. “Bósht, man tai mátá sharrén mardé dayán” yakk ent chiá?