Saparnámahé cha poténkán: Tarrán tarráná shotán Kardagápá

115

Nóth: É nebeshta Balóchi Adabi Majlesay ták BAMá, do hazár o nohá cháp o sheng butag.

Cha Quetta shahrá hashtád mill dur, Mastungay godhsar o cha Nushkiá sári Kardagápay shahr ent. É shahray ábád baygay wati kessahé.

Gwashant ke say sad sálá pésar Mall Nushkiá Háji Mahmad Khán bázáray Sayad Sháh Hosayn Pakir Hótak námén bozergéá wasiat kortag ke man ke merán, mani jóná mani oshterá beladdhét o har jága ke oshtera rawt o watá jókénit o say randá náwallagá rand ham páda nayayt, maná hamódá kall kanét.

Zemestáná Nushki sakk sard butag, paméshká Hótak Bábáyá é mósom modám Kacchiá gwázéntag. Anchén zemestáni mósoméá Pakir Hótak Kacchiá wapáta kant. Áiay wasiatay padá morid áiay jóná oshterá laddhant o wat oshteray dombá bant. Oshter rawt rawt Mastungay shahray rókapti némagá patthéá jokkit. Bale wahdé ke morid say randá oshteray kóndhána janant, oshter páda kayt o rawagá laggit. Padá rawt rawt annugén Kardagápay shahray róthekki némagá Mahárhay kóhá osha bit. Bale padá moridáni náwallagá oshter páda kayt o rawagá laggit. Kammok dérá rand oshter annugén Kardagápay shahrá osha bit. É randi morid áiá sharra náwallant bale páda nayayt. Gorhá Pakir Hótak hamé jágahá kall kanaga bit. Pakir Hótakay addirahay ezzatá Sayad Dádena kayt o addirahay nazziká masité bandit. Hamé warhá mahluk áyána kant o Kardagápay shahr ábáda bit.

Gwashant cha Pakir Hótaká báz pésar ham edá Rend o Kordáni shahré butag bale watmánwatá jang o jérhahi butagant o shahr wayrendán butag.

Hótak Bábáay karámátáni drájén kessahé. Gwashant ke yakk randé mardéá Hótak Bábáay bozergiay sará shakk kortag, gorhá pakirá bál kortag o drachkéay sará neshtag. Padá hamé drachk hoshk butag. Chó ham gwashant ke Mahárhay kóhá Pakirá tharrén ázhdiáé dap kaptag ke drájiá bist o hasht putth o pahnádiá say putth butag. Hótak Bábáyá hamé már koshtag o mardomay paymá kabr o kasárat kortag.

Yakk máré Pakir Hótak Bábáay kabray tahá ham hastent. É máray hóndh man chamme wat distagant ke Pakiray kabray tahá ant. Mardoma gwashant ke har jomahay róchá é már dara kayt o baré rangéá ent. Baré sakk dráj ent, baré sakk lokk, baré bárag o baré patan. “Payrién jomahá ke é már man distagat, sakk zébá at o maná ánchó gomán bita ke áiay sará págé bastagat,” addirahay pirzálén monjárá maná gwasht. “Bale é már kassá nawárt,” áiay démay krechk haminchok báz atant maná mehsus but gwashay sadán mári chokk ant ke áiay démay sará péch o táb waragá ant. “É már tahná jomahay róchá dará bit, bale kammé róch pésar yakshambehay róchá dará bita. Hamé róchá lahtén tabligi hamedá bita. Áyán ke már dista, latth o gólá bitagant ke márá koshán. Bale márá watá pétka o gár bita.” Pirzálay murk mojetagat o man zánt ke tabligiáni sará sakk sókhta ent.

É zál cha bist o panch sálá addirahay monjár ent. Béde pajeray nomázá é dega drostén nomázán addirahay sará wánit. Á pakir lál jánay mát ent. Pakir Lál Ján Hótak Bábáay haptomi posht o áiay zendagén poshpad ent. Hótak Bábáay ánnugén áddira hamáiá bastag.

Pakir Hótak Bábáay áddirahá cha dur durén handán mardoma káyant, mannatay lóthagá. Addirahay zyáratá áyókén mardom Hótak Bábáay kabray káhán állmá barant gón. Mardománi mannag ent ke é háká már, zum yá har lulokéá per bréchay, á tosit. Har handéá ke már o zum báz ent, ódá mardom kabray háká wati lógáni tahá éra kanant ke luloka nayáyant.

Kardagápay mardomán wati mordag Hótak Bábáay kash o gwarán kall kortagant o é warhá edá ánnugén Kardagápay kabrestán ent. É kabrestán cha donyáay ajibterén kabrestánán yakké. Cha durá becháray tará gomána bit gwashay jangalé ke drachk o dári hoshk butagant bale nazzikká raway ta gón drájén sengán kabr chédag kanag butagant. Har kabray sarun o páduná sengé sengé chédag kanag butag. É sengáni drájiá genday, hayrána bay. drájterén seng man kacch kort, bist o panch putth borz ent. Pirmardé kessha kárit ke kasániá maná shekáray sakk shawk butag o mani pirokay kabray sengay sará har wahdá morg átkag o neshtagant. Áiá was kortag ke wati talká hamé sengay sará chér bekant, bale narasetag. Yakk róché áiá wati oshter zortag o átkag. Oshteri óshtáréntag o wat oshteray sará óshtátag, nun talki hamá sengay sará chér kortag. É seng cha chédahi kóhá áraga bant ke kesás yakk millé dur, kabrestánay rókapti némagá ent.

Janéni kabráni pajjár esh ent ke áyáni sarunay seng pahnádi o pádunay seng kash ér ant. Mardéni kabráni pádun o sarunay doén seng pa pahnádi ér ant. Man pa pkká kanagá wahdé cha shahray molláyá jost kort ke janén o mardénáni kabráni park ché ent ta áiá mani habar bad bort. “Hech park nést. Tahná pjjáray wástá janéni kabráni seng kash ér kanaga bant.” É awali mollá at ke maná dóst but.

Kardagápay géshterén zemin Sarparrah kabilahay mirás ant. Sarparraháni sardár Ahmad Khánay lóg ham hamé shahrá ent. Sarparrah kabila hapt bólakay tahá bahr ent; Somárzahi, Járhzahi, Nótakzahi, Shambdái, Morri, Ródénzahi o Ádamzahi. Kardagápay shahrá géshter Somárzahi o Járhzahi neshtagant. Sarparraháni sardári somárzahi, áyáni tahá delmorádzahián gón ent. Béde Sarparrahán é shahrá Saiyad ham mazanén kesáséá neshtagant.

Kardagápá mósom hoshk o sard ent. zemestáná sardi manpi hasht dhegri santhi grédhá sara bit. Eday Balóch Bráhwi o Balóchi doén zobánán gappa janant. Bale bráhwi zobán géshter gapp janga bit. Eday zeminay pimáz, gandim o zirragá ábéd pesta, bádám, anár o srópay keshár sharra bit. Chó ke Kardagápay géshterén mardom wánenda ant, paméshká kesht o keshára bit o bist o panch darsad mardomay kasab o kár ent. É dega mardom sarkári nawkar ant. Kardagápay kasánén shahrá sad thichar hast ke damagay dega dega eskulán kárá ant. Shahrá do pi ech dhi Dáktar ham pédá butag. Yakké Dáktar Golám Hosayn Sarparrah ent ke áiá Chemistryá cha Bartániahá dháktharéth kortag o dumi Dáktar Razáq Sáberá Bráhwi labzánkay tahá wati dháktharéth kortag o maróchán Ordoná ent. Kardagápá bachkkáni yakk hái eskulé o jenkkáni yakk hái eskulé hast. Yakk dhespansarié kampódharay óstá yala ent. É bazhni gappé ke sáikáthresth Mannán Balóch, jarnal sarjan Sháh Zamán, ENT sarjan Soltán, kárdhiálójesth Dáktar Abolhayátay paymén maznnámén Dáktar Kardagápay possag ant, bale shahrá médhikal apsaré pa námá nést. Dáktar Mahmad Wapá, Dáktar Ekbál o Sardár Ahmad Khánay jenekk ham MBBS Dáktar ant.

Dáktar Mannán Balóchay kessah ham delchasp ent. Á BSOay péshi chayrmayn Ásep Balóchay árip ent. Cha Amrikahá sáikáthriay dhegrii geptag o Pákstánay awali masterén sáikáthrestháni tahá yakké. Bale dér ent neshahay ámách butag. Áiá bárén chont sál ent ke neshahi enjekshanáni sará ent. Róchá wáb o shpá ágah. Wati lógá band. Dwázdah sálá gésh ent Quettahá ham nayátkag. Láhór, Karáchi o Awgánestánay nádráha káyant o kardagápay msitá wándhaha bant, bale agan áyáni baht nék but o Dáktaray tab sharr but, gorhá áyána chárit, o agan na nádráh dastán latárána bit o wátara bit. Bale agan tabi sharr but, gorhá áiay elájay matth nést.

Mardoméá kessah kort ke yakk randé anchén ganóké pa elájá áiay kerrá árag butag ke gón zamzilán bastag. Kassi namarréntag. Gwashtagi man hazrat Issá án. Dáktar Mannáná gwashtag man hazrat Mussá án. Padá marizá gwashtag man hazrat Dáwud án. Dáktará gwashtag man hazrat Ebráhém án. Anchó anchó dráhén paygambar halás butagant. Goddhiá ganóká dam bortag o gwashtagi man hazrat Mohammad án. Dáktar Mannáná gwashtag gorhá man Hodá án. Nun ganóká gwashtag: “arhay, taw wa may mardom ay. Byá diwána kanén.” hamé warhá marizay kerrá ganthahé do ganthaha nendit, habar o hála kant o nádráhiá dara géjit. Pa nádráhiay dháignóz kanagá hecch warhén thestha nadant.

Sharrén Dáktaréay hamráhiá Mannán Balóch sharrén shekárié ham butag. Mardom kessaha kanant ke áiá hecch morg nendagá najatag. Modám bálá morgáni shekári kortag. Á Máikal Jeksan o Amitáb Bacchanay gégánán ham sakk balad ent.

Hamé kessaháni eshkanagá delá gerr bast ke Dáktar Mannáná begendán. Sajjahén róch man wadárá gwázént ke róchá wába bit. Magrebtahár ke but, man saré rast o wati mehmándáray hamráhiá wájahay gendoká shotán. Áiay lógay gayth thokket bale kassá jwáb nadát. Do randá thokket, say randá thokket, hecch passaw néstat. Padá ke má trond trondiá gayth jat, cha lógay tahá Dáktará kukkár kort: “é nun wahdé áyagay? shapay némá man mariza nachárán.” Má padá per tarretén.

Bale Dáktar Kardagápá yakkén mardom ent ke neshahi enjekshana jant. Kardagápay é dega mardomán kass hirwinay neshahá nakant. Na kasé sharába wárt. Tawámén shahrá bass bisté mardom ant ke charsa kasshant. Taningah é dega neshahán Kardagáp domi Balóch handáni warhá ádrah nakortag.

 

+ posts

Sajid Hussain (1981-2020) was a writer and senior journalist from Balochistan. He had a degree in Economics, International Relations and English Literature from Karachi University. He had the experience of working with Pakistani newspapers Daily Times and The News International. Sajid Hussain was also the founding editor of this online magazine.