Hartál

169

Delgósh: Sájeday é ázmánk mahták Sechkáná Janwari 2011á cháp o sheng butag.

É panchomi rand at ke mobáel pawnay ganthiá á cha wábá pád kort. Bale inchok tahmboli nabut ke pawná chest bekant o bechárit ke kay ent. Tán shapay nehengámá akhbáray daptará kár kanagá rand wahdé lógá átk o wapt, tán domi róchay bégáhá cha nepáday sará pád áyagi tahmbol nabut. Shashomi randá ke ganthiá tawár kort, áiá delá gwasht emarjensi pawné. Cha sarjáhay chérá ke pawni kasshet, cháreti, nambari pajjáh nayáort.

“Halaw. Golám Ján! Taw ay? Bárén marchigén hartálay hálán day.”

Áiá áwáz pajjáh áort. Séth Zaparay pawn at. Áiá pakká kanagi at ke wati dokkáná pach bekant yá makant. Akhbárá kár kanagay masterén noksán hamesh ent ke láshé dar bekapit, tará sad mardom pawna kant, pa é jostá ke kai lásh butag. Dóshi Mashkayá say lásh dar kaptag. Sajjahén shapá Golámay pawn boná ér nabutag. Harkasi ke syád o wáresé gár ent, drost pawna kanant. Padá yakkén mardomay wástá bist bist mardom josta kant. Pet, nákó, sangat, syási sangat, pajjárók. Esháni pawn ke borrant, nun dokkándár jostá laggant ke bárén hartála bit yá nabit?

“Hartálay hálá sahi naán.”

Hamé niyatá ke Séth Zapar pawná band bekant o á padá bwapsit, áiá wati jwáb gwandh gept. Bale mard rázi nabut.

“Nazánin. Lahtén goshi hartál en, lahtén goshi naen. Man delá gosht taw balkén sahi bay ke akhbárá kárá ay. Goshi BSOay bachakkán goshta kass wati dokkáná pach makan. Má nun tókó én, dokkáná pach bekanén, makanén?”

Golámá cháret é mard chó bassa nakant, paméshká kammé jérhagá rand gwashti: “Balkén ham hartál en ke zi Mashkayá say gárén mardomay lásh dar kapta.” Chónáhiá Golámay jenday del jam naat ke chéá hartál ent.

“Bazzag…! BSO wálá butagan? Balkén kóhay mardom butagan? May molki mardomé gón? É lóndhóán thópé belaggá, eshán mahluká napasá rasénta. Bárén sarkáray rawagay hál né?” Séth Zapará yakkén sáhá hamincho swál jost kort, Golám hamé hálay dayagá pashómán but. Golámá say randá padmánpadá geháset, chammán latáráná jwáb dát: “Yakké BSO wáláé buta, á dega anchén Balóch butagan.”

Golámay hayál hamesh at ke é gappá rand Séth Zapar kammé bashbasha wárt o pawná banda kant, bale á anga yakim naat. “Gorhá mani hayálá é hartálay hál drógé. Mashkayá mardom janag butagan, edá parchá hartála bi, anchó naen?”

Golámá nun habar kanag toshé ham tahmbol nabut. “Haw”i kort o bassi kort. Bale padá delá jérheti ke é mard chó bassa nakant, paméshká cha ed o pésar ke Séth Zapará dega josté kortén, áiá gwasht: “Wája! Dega káré hasten, gosht kanay.”

“Enna, polló! Salámat bátay.” É randi Golámay aklá kár kortagat o Séth Zapará ejázat kort o pawn band kort.

Bale nun Golámay wáb proshtagat. Áiá thémb cháret, nóki sohbay hasht baj at. Áiá taninga say gantha nabutagat ke waptagat. Asorkazáyá akhbáray daptará rawagi at. Agan wábi pura mabit, sajjahén róchá móndháró bit o kár korta nakant. Hartála bit sharr, nabit sharr, áiá kárá har hálá rawagi ent. Jang bebit yá hawr o tupán, akhbáray daptar banda nabit. Chónáhiá wa hechbar áiá káray rawag washha nabut, bale hartáláni róchá ke é dega drostáni chotthi at, áiá gwashay daptaray rawag mark at. Chó Séth Zaparay warhá agan dokkándáré butén yá sarkári molázemé yá baynkéá kárá butén, marchi sharr sharrá chotthi ati. Choshén syási jáwarán ke har haptag do róch hartál at, áiá hecch warhén napé narasagá at.

Shapá kárá rawagi at, paméshká áiá paysala kort ke náshtaha kant o padá wapsit. Bale anchó zhand at ke nepáday saray pád áyagi tahmbol nabut. Tán dérán é kapp o á kappá léthet. Chónáhá wa áiay zehn dóshigén akhbáray kárán anchó dambordah at ke hecch warhén jérhagay warhá naat, bale hamé chort áiá wáb kapag naylagá at ke bárén marchigén akhbár ke áiá zi addh kortag, chón ent…

Á, shahray masterén Engrézi akhbáray sethi édhithar at. Wábá pád áyagá rand modám awali kár áiá hamé kort ke wati o domi Engrézi akhbári démpadém kortant o cháreti ke áiá ché kortag o é degarán ché? Bale áiá wár nabut ke pád beyayt o berawt cha darwázagay dapá, ke ódá har sohb hákar áiay akhbárán dawra dant, byárit.

Á, bánay diwálá laggetagén shahidáni póstharán cháragá lagget. Báz atant. Géshter áiá pajjáh nayáortant bale cha eshán do áiay sangat butag o chár o panch molki mardom. Chónáhiá drostén pósthar áiá daste wat jatagatant, bale gwashay lahténá á awali randá gendagá at. Bázén shahidáni nám áiá yád atant, géshteray shekl o lahtén gwashay áiá hechbar nadistag.

Padá wáb kapt.

Wahdé bosti kort, cha domi kóthiá Ámena Náchiay haló hálóáni áwáz pédák at. Áiá garhiay cháragá pésar zánt ke bégáhay panch baj ent. Chéá ke Ámena Náchiay áyagay wahd hamesh at. Sapti sará at o lóg pa lóg chizzi bahá kort. Chónáhiá áiay kamáiay masterén wasila suráni sará nách kanag o léthay gerag at, paméshká har do gappay sará holuluay janagi ádat kortagat, bale bégáháni wahdá tarret o beskóth, gorrok, kájá o dega anchén lansh o patári bahá kort.

Hamé hayálá ke áiá hapt bajá akhbáray daptará rasagi ent, á eshtáp eshtápi cha gandaláni sará pád átk o nesht. Har róch áiay masterén wáhag hamesh at ke némróchá pésar pád beyayt táke daptará rawagá pésar áiay kerrá inchok wahd bebit ke bázárá berawt sangaté begendit, káré bekant yá kamm cha kamm thiwi bechárit, bale á har róch béwahd pád átk o eshtáp eshtápá jáni shosht o daptará shot.

Bale pa jánay shódagá hammámá rawagá sári áiá doén akhbár chammé cháragi atant. Cha ádatá majbur at. “Akhbárán byáré…!” Áiá kassi nám nagpt o tawár jat ke harkas ke beshkont, akhbárán byárit. Bale cha ed o pésar Ámena Náchiá holulué jat o sáhaté nagwast nách kanán o dád kanáná Golámay kóthiá potert: “Golám Ján dádé. Márá Hodá dá…”

“Hán Ámena! Chón ay taw?” Áiá wat nazánt bale anchó ke Ámenai dist, áiay lontháni sará bechkandéá sarokk dát o gár but.

“Wája! Hodá hayr bekan, marchi parchá hartál en?” Ámenaá kásagchatthén lankok zanukkay sará ér kort o jost kort.

“Taw parchá paréshán ay? Hartálá taw wa sóba kanay. Yakkén róchá donyáay sawdáiána kanay.” Golám wati habaráni tahá chortéá kapt. Hartáláni róchá Ámena bégáhá na, sohbá wati saptá sará kant o lóg pa lóga bit. É dega dokkán banda bant, paméshká é róchá mahlukát kasánén sawdái hamáiay kerrá kant. Golámá cha sarjáhay chérá wati mobáel pawn kasshet o thémb cháret, dwázda bajá pánzdah meneth gwastagat.

“Hán wája! Bárén parchá hartál en?”

“Eshkanagá zi Mashkayá pawjián say mardom koshtag o lásh ladá dawr dátagan. Mani hayálá hamé wástá hartál en” Golámá Séth Zaparay rázi kanagay wástá hamá gapp ke thahéntagat, edá ham kári bast. Bale Ámena Náchi chó rázi nabut. “Acha Kohda Dád Mahmad goshtaga pawjián Taláray kóh geptag o bambári kanagá an, hamé wástá hartál en.”

Golámá zánt ke Taláray kóhán sarmachár mán nést, bale áiá yakin at ke Ámena áiay gappá na sarpada bit o na mannit, paméshká áiá “Balkén” kort o bass kort. Chónáhiá á máhla pád áyagá gal at bale hamé torsá ke agan wábi pura mabit, shapá alkápá kár korta nakant, áiá padá wapsagay eráda kortagat.

Bale Ámena Náchi cha kóthiá dar áyagay warhá naat. “Golám poll! Eshkanagá gaddáráni lesthay tahá Kohda Dád Mahmaday nám mán ent.” Ámenaay áwáz modám anchó borz at ke é randi wahdé áiá anágahá hamé gapp halwatay warhá kort, Golámá pa kalahé gomán but ke pawji yá sarmachár darwázagay dapá óshtátag o áyáni gappán gósh dáragá ant. Begenday áiá yakin at ke kasé áyáni gappán gósh dáragá ent, paméshká áiá hecch jwáb nadát. Tahná bechkandeti. Agan Ámena Náchiay jágahá BSO wáláé butén, cha Golámay bechkandagá hamé sarpada but ke á sarmacháráni mardom ent o sarpad ent ke Kohda Dád Mahmaday róch hesábi ant. Bale Ámena Náchi hamé sarpad but ke Golám áiá kalág bandagá ent.

Áiá holulué jat o goláésh kort o áiay sar wati delbanday sará dásht. Cha áiay god o badaná anchén trondén janéni bóé chest bayagá at ke Golámay ginn gatthet. Áiá Ámenaay delbandá pa maskará chindhoké pátk ke áiá yala bedant. Ámena anchó gorhet ke pád átk óshtát.

“Landhar! Kaminnagi maná kazái bekanay. Dastá kapay, tará anchén jágahé chindhok bepáchin, Ámena Náchiá tán zendag ay, yáta kanay.” Taninga Ámenaá wati gapp halás nakortagat ke Golám pád átk o hammámá potert.

Hammámay darwázagay band kanagá rand á tránagá kapt ke áiá thewál gón naent. Bale á kammo dérá hammámay tahá anchó óshtát ke agan Ámena Náchi angat nashotag, berawt. Kalahéá rand wahdé Ámena cha trekk o tawárá kapt, á dar átk, barándhahá shot, thewáli zort o cha gaythay dapá akhbári chetant. Garmági máh o róch atant o jól chó zeri chawlán léth waragá at. Dalwat wárháni tahá o mardom lógáni tahá zokkortagatant. Morgi chippokéá tawár nakort. Hamsáhegáni chenálay sará jandhi ke áyán haptagéá sári nók kortagat, róchá padá sárhéntagat. É jandhiay nók kanagá hamsáhegáni dwázdah sáli chokké cha chenálay sará kaptag o mortagat, bale angat áyán jandhi pa kwahn bayagá naesht. Marchi, bándá yá punshi padá chokké chenálay sará sara kapit, nókén jandhié mekka kant o tán pa salámati éra nayayt, mátay delay thippá thápa nakapit.

Tirán tawár kort. Áwáz cha nazzikká átk. Gwashay hamsáhegáni lógjáhán hamá dém topangáni tawár at. Golámá chamm tátkant. Chenálá hamá dém danzé chest at. Gwashay kaséá báné yá gelay diwálé tirbár kortagat. Golám bé trekk o tawárá tán dérá hamódá wáng wángá óshtát. Tachoká at. Kukkár at. Báz mardom yakpáragi gappá at:

“Ámena Náchi?”

“É shummé buta.”

“Sarkárá jata.”

“Sarmachárán jata.”

“Bándá hartál en…!”

“Hecch hartál nabi. Dalláré buta.”

+ posts

Sajid Hussain (1981-2020) was a writer and senior journalist from Balochistan. He had a degree in Economics, International Relations and English Literature from Karachi University. He had the experience of working with Pakistani newspapers Daily Times and The News International. Sajid Hussain was also the founding editor of this online magazine.