(Art o Artay treatment)
Ezm, hayáli chizzéay (ke áiay jend yak wahdé tahná hayáláni tahá ent) cha wati hayálá dhann árag, áiárá red o band dayag o yak kámelén dhillahé (Formé) dayagay rahband ent. Káenátá, modám chizzáni jórh bayag o karojagay nakotthókén shaháré hast; chizz jórha bant, karojant, padá nókén rangéá o nókén dábéá jórha bant o padá karojant. Chizzáni, é jórh bayag o karojagay nyámá nezám o rahband nést, agan hast, gorhá é rahband Art yá ezm ent.
Chizzé ke wati asligén wajud o jawharay tahá ent o wati dhillahi sarjamá geptag, mardomá andázaha bit ke edá hásén ezmi kamáléay dast mán ent. É kámelén dhillah cha hamá bonokki khám mawádá jórh butag ke cha ed o pésar áiay wajud tahná hayálay tahá butag. Hamé jórh butagén chizz moddatéá pad, padá gón nókén tab yá nókén eméjinéshanéá karójaga bit o padá tartib dayaga bit. Ezmay é shahár hamé paymá rawána kant.
Nun jost páda kayt ke ezmi kamál yá Artay Treatment chéé. Ezmi kamálay tahá do bonyádi chizz hawár; awal, tawanagrén eméjinéshané (hayál kanagé) o domi, hamé hayál kanagárá wajudé dayagay wástá chizzáni red o band dayag.
Red o band dayag gón hásén rahbandéá, ke chizz wati asl dhillahay tahá sarjam bebit. Hayál kangárá kármarz knáná kojám ham rangéá ezmé wa sáchaga bit, bale áiay sharri yá harábiay zamánatá tahná yak chizzé dáta kant; hamé chizzáni hásén red o band, ke má ezmay tahá áiá Honarkári (Treatment) gwashta kanén.
Ezmé ke sáchaga bit, áiay cháragay do rahband ant; awali wa esh ke á árth wati jenday tahá chón ent, tawám ent yá na, tán kojám kesásá sharrang ent, yá, sharrang naent? É wati tahá wat sháhémé ham o sang o pársang ham wata kant. Degaréay chamdár naent ke áiay arzeshtá begisshénit. Domi esh ke é árth, chárókay kerrá chón ent?
Cha árthay jenday jawhar yá charactersticsán gésh, chárókay tab yá chárókay Kamálay Sháhém é chizzay kaylóá gisshénit. Nun bit chosh ke yakkén chizzay arzesht hamok chárókay kerrá degaré bit. Paméshká hazhdari ent ke cha árthá lezzat gerag o árthay sará gapp janag, doénáni rahband jetá begisshant. Árthá nedárah kanag yá cha árthá lezzat zurgay wástá sharter ent ke mardomay sajjahén hayál gón Imageá bebit. Agan árthay sará nagd kanagay gapp ent, gorhá Honarkári hamá asl chizz ent ke mardom áiay hayálá bebit.
Árthay tahá thrithmenth (Ezmay tahá Honarkári)
Árthay kojám ham rangé bezuray, cha labzánk, bottráshi, akskári, sáz o zémel o bánbandiá beger tán jahánay jórheshtá dar á, har chizzay lahtén hásén standard ant ke hamá árthay jwániay mánzamán buta kanant, bale é gap tawázahé bit ke má hamé yakkén standardá bezurén o begwashén ke har sharrén árthay nesháni hamé yakkén ent. Mesál, taw agan kaséá jost bekanay ke sharrén shayray kayló ché ent? Begenday á begwashit ke báz mánái. Shayray tahá chahr o chédag kármarz kanag, ke shayr báz máná bedant, sharrén shayray kayló ent. Bale choshén shayr báz ent ke chahr o chédag kármarz kanag butag o shayr angat wassh naent (mani maksad kaséay shayréay ér janag naent. Shomay démá ham állam choshén shayr gwastag).
Dega mesálé. Man lahtén labz, kesás 500 labz chesta kanán o do sháerá dayán, o gwashánesh ke gón hamé labzán shayré shayré thahénét. Gón hamé labzán shomá Chahr, Chédag, Shobén o Image jórh korta kanét. Nun wahdé doén shayrán dém-pa-déma kanay, agan yakké shayré o domi shayré naent, gorhá é jawáza rasit ke shayray kaylóay yak gisshetagén standardé nést. É doén shayráni tahá tapáwat bass do ant; awali park Hayál Kanag ent o domi, Honarkári ent. Hamé hesábá agan má do jetáén akskárá yá do jetáén bottráshá akskári o bottráshiay dráhén awzárán bedayén o padá áyáni kárán bechárén, agan parké bit, tahná cha hamá árthay tahay treatment yá Ezmi Honarkáriay sawabá bit. Chiá ke azbáb wa doénáni yakk ant. Agan cha sharrén azbábay kármarziá sharrén árthé sáchag butén, gorhá doén mardománi kár yakpaym o yakk-arzesht butagatant.
Treatment yá Honarkári ázmáni chizzé naent. É cha ezmkáray tajrobahá kayt. Yakkén kárá bár bár ke kanay, hamok randá á káray kanagá pad anchén wahdé kayt ke taw sarpada bay ke é chizz é rangá wati kámelén kálebay tahá bit. Hamé sapar démá rawána kant o ezmkáray honarkári waddána kant.
Kessahé námdár ent ke yak róché Picasso bázárá tarrgá bit o janéné dhikka dant. Janéna gwashit ke man tai sakkén mazanén shaydáié án. Pa man paynthengé sharra nakanay? Picasso bechkandit o hamé damáná kasánén, bale shawkén paynthengé sharra kant o janéná dant o gwashit ke eshiay kimmat dah lakk dhálar buta kant. Janén hayrána bit ke é wa taw annun si sekendhay tahá sharr kort. Picasso passawa dant ke é paynthengárá si sekendhay tahá jórh kanagá maná si sál laggetag.
É gappay janagá báyad ent má hech chakk o pad mabén ke á chizz ke Picassoá cha é dega akskárán jetá kant, tahná akskári azbáb naant, áiay sáláni tajrobah ent o hamé tajrobahay komakká á árthá hásén rangéá thritha kant. Azbáb harkasi kerrá buta kanant, bale harkas Picasso naent.
Mazar Jibran is a M. Com graduate from Balochistan University Quetta. He also earned a Maters degree in Balochi.
He has been writing fiction, specially short story in Balochi since 2013.
