Ghaus Bahar

Órmárhah 2030á

Tirmáhi róch, déh o baláháni máhá bist at o Sayshambehay digaray wahd at. Órmárhah jambarchakkén bazén nódán wati bazén bikkáni sáhegá mán póshetagat. Nód narm narm o lahm lahmá shanzagá at, kawsh wassh wasshá kasshagá at. Bahesht agan mán é emrózá jáhéay nám ent, gorhá hamesh ent. Cha é warhén sárt o hónakén jágahá gón hamé kawsh o gón hamé nódán sharterén jágah é nazzikk o gwarán buta kant? Kaséay delá gwáhi nadátagat. Tirmáhi bégáhá kojám kápertab ent ke cha wati lógá dar byayt o yak charré pa sayl o sawádá baheshtdróshomén tayábay dapá mayayt. É mósomá Órmárhahay kandiay mólomá nádráhén del dráh kortagat.

Nákó Bálách sakk pir at. Áiay omr é wahdi hashtád sálay nazzikk o gwará at. Mán é piri o nezóriá ham áiay ádat at ke hamok bégáhá Órmárhahay kandiá pa saylá átkagat. Á yak sharrén watandóst o rájdósté at. Watandóst o rájdóstén syási galéay kárkoné at, cha eshiá abéd áiá wati sháeriá ham wati mahlukárá watandósti o rájdóstiay sabak dátagat.

É wahdi ham á gón wati sabzárangén báládá nezaray chashmakk chammá ati o tayábay dapá daggay róthekki némagay dhékiay sará éwaká neshtagat. Áiay hamomr tán é wahdi cha é donyáyá shotagatant yá cha Órmárhahá dhann jahmenend butagatant. Héla rawt ádata narawt, hamá róchán ke tayábay dapá dagg néstat, sohrchakén narmén rék atant o Nákó Bálách ham hamok bégáhá edá kadi éwak átkag o hamé rékáni sará neshtag, chizzé na chizzé nebeshtah kortagat o kadi kadi gón wati é dega bél o hambalán átkagat. Hamá wahdán gorhá tayáb kandag o thahkán wati báhóth kortagat.

Á wat syási mardomé at, paméshká áiay wáhag ham syási atant. Áiá hamá wahdán edá wati bél o hambalán gwashtagat ke ájóiá pad, wahdé Balóchestánay máden o melkat Balóch mahlukayga bant, á Órmárhahay kandiá ché dhawlá chó bánórá sambahénit. Nun áiay omrá jwáb dátagat, áiay ométáni bámá jawrokán dátagat, áiay wáhag eshkand butagatant, bale áiay gwashten allamá pélah butagat ke Órmárhahay kandiá chó bánórá sambahénit. Nun é kandi chó bánórá at. Hazárán deláni wáhag at, bale mán é wáhagdárán Balóch warná néstat, agan hastat ham wád o ártay barábará.

É wahdi sadán bachakk o jenekk, pir o warná, mard o jan, deshtár o námgept, bél o hambal, áshná o aziz, dóst o sangat é tayábdapá sayl o gardeshá at. Kasé sharth o patlun at, kasé eskarth, kasé sárhi, kasé gawn, kasé éwaká ganjiperák o chaddhiay tahá at. Bázénéá wati zahg gón atant. Bázénéá wati wati béli o do pa doiá cha mocchiá jetá dast mán dast atant, bázéné gwarambáziá saylá atant o bázéné hamkópagiá, bázéné watmánwatá halwat kanán at bázéné thahk dayán at.

Dur yak restoráné at ke sadán mardom hamódá anchó churr at chosh ke péshay wahdán mán tayábá charhél, piráni, mallir, korró o dega daryái morg wati gémay sará mocch butagat. Nun na hamá piráni o malliráni wati gémay sará churr bayag hast, na korró hamá dáb ke sháhiná tamardén gémkoshié kant. Padá ham é tayábdap yak pélahén zendéay nedáragá pésh dáragá at. Gal o wasshi, gam o garhatti, bechkand o thahk, hedhisk o norondhag, mennat o laylah, hakkal o bihár.

Nákó Báláchá gón wati chashmakká ke nun áiay shisshag didókáni badal atant é delborrén nedárag hamok róch distagat. Kadi kadi cha áiay delá páháréá sar kasshetagat. Á éwak ent, áiá edá kasé nést. Yak anchén mardomé ham dar nayátkagat ke Nákóárá dapi salámé bedáténi, dapi josté bekorténi, gón Nákóá máti zobáná chár gapp bejaténi. Edá sadán mardom saylá at bale harkas Ordu, Panjápi, Pashtó o dega dega zobánán gappá at.

”ڈیڈی….!! کراچی کی کلفٹن بهی اتنی خوبصورت رہی ہوگی؟“

Anágahá Nákóay góshán jenekki tawáré kapt. É wahdi Nákó chizzé nebeshtah kanagá at, sari chest kort, cháreti, gendit ta yak hazhdah sáli báragbandén jenekké gón wati némomr o jáná porrén pathakkén petá ke annun ham daryái lashkari pósháká at gapp janáná pédák at.

”نہیں بیٹا….!! وه تو مصنوعی خوبصورتی حکومت نے بنائی تهی اور یہ نیچرل ہے“

”ڈیڈی….!! اس شہر کا پرانا نام کیا تها“

Jenekká padá cha wati petá pól kort. Nákó Báláchá wati gósh tháporéntant ke bárén jenekká ché passawa rasit. Nákó, chammán chashmakkay wástig kortagat, tágatá asáay wázmand, bale Nákóay góshán shábásh at ke gón Nákóá barábariá hamráhdári kanagá atant.

”حُورمُره….!! بیٹا اس شہر کا پرانا نام حُور مُره شاہد مکرانی زبان کا کوئی لفظ تها اور جب پہلی بار آج ۳۷، ۳۸ سال پہلے ہمارا ہیڈکواٹر کراچی سے یہاں منتقل ہونے کے لئے بیس اور جیٹی بنائی جارہی تهی تو اس وقت کے سندهی وزیراعظم نے اس بیس کا نام جو پہلے اسی شہر کی مناسبت سے حُور مُره نیول بیس تها تبدیل کر کے جناح نیول بیس رکھ دیا. اور پهر آہستہ آہستہ اس شہر کا نام تبدیل ہوکر جناح پور ہوگیا….“

Pet wati jenekká rájdaptari kessahán gwashagá lagget. Tán é wahdi Nákó Bálách gón hamé pet o chokkay gappán goláésh at ke nazzikká dega jenekki tawáré chest but.

”ابا جان….!! پہلے اس شہر میں بلوچی رہتے تهے نا….؟“

Jenekk cha wati petá pól kanagá at.

”هاں هاں …. بیٹا….! پہلے یہ شہر بلوچیوں اور مکرانیون کا تها…. اب بهی کچھ کچھ بلوچی اور مکرانی رہتے ہیں مگر….“

Gwashay záná Nákó Báláchá poshti némagá kaséá hanjaré jekk dát…. Áiá chakk jat o wati poshtá áyókén tawár cháret, ta daryái lashkari pósháká dega yak némomray drájén o báragbandén mardé gón wati do kasánén bacch o yak masterokén jenekkéá pédák at… Mardá wati buth dastá atant o jenekká wati sayndhal delay sará dáshtagatant o doén gwandhó kokkoli lógán lagat janáná pet o goháray poshtá poshtá pédák atant.

Offoh… man zánt anchosha bit… Nákó Báláchá yak mazanén ginsárté kasshet o norondhagá lagget. Yak anágahá jenekkay chamm Nákó Báláchá kaptant ke tán é wahdi hamé pet o chokká cháragá at.

وه دیکھو ابا جان….! یہ بلوچی ہمیں کیسے دیکھ رہا ہے….

Gwashay záná cha Nákóay cháragá jenekk laparzagó but o wati petay ambázá nazz korret.

”کوئی بات نہیں بیٹا….!! وه اپنے بیتے دنوں کو یاد کرہا ہوگا….“

Petá wati jenekk tasallá dát o gapp kanáná démá shotant.

Nákóá wati warnái yát átk. Maróchi hamá jáwar atant ke Nákóá wati warnáiá mán syási majles o jalsahán, wati gwashtánkáni tahá gwashtagatant. Áiá zántagat ke é bays ke jórh bayagá ent démshot o gehbud naent, balkéná handi mahlukay ábádiay gár o bégwáh kanagay bendát ent. Bale Nákóay á wahdién gapp harkasá é góshá eshkotant o á góshá dar kortant. Nákóesh démshot o gehbuday dozhmen zánt o Nákóay barhelápá har warhén pléndhiesh kort. Nákó yakké at o pléndh báz.

Man zánt anchosha bit… man zánt ke edá na Balóch sara kayt o na Balóchi zobán pashta kapit.

Esh ent, maróchi sadán mardom gón Órmárhahay nilbómén zeray góragén gwarmán gwázi ent. Kandiay narm o hónakén perhá é dém o á démá raw o áyá ant. Bale cha eshán yakké nést ke Balóchiay do labz bezánt…… Á róchi agan dahé mardom máhigay lillámá edá átkagat bale dahén Balóch atant. Máhig lillám butagat, mán Balóchi shahdén zobáná butag…… Chársad o panjáh o panch yakké, chársad o panjáh o panch do… chár…

Nákó Bálách watsará norondhagá at, gwandh gwandhén zahgán edá kárhig geptagat…. Jándar, némjándar, shepád, sardará, sabzárangén, syáhchakén zahg bale koll watig atant, maróchi mani kay ent? Órmárhahay golzeminay kay ent? Balóch kay ent? É dráh wa Balóchán Baluchi o Makránia gwashant o Órmárhahay warhén zagrén Balóchi labzay námá sella kanant, Hurmorhaha gwashant. Nákó Báláchá nun pahk nebeshtah yalah kort, norondhagá at.

What is in it? I love you.

Yak kasánsálén jenekkéá wati doén dast wati hamráhay gwará dawr dátant o ajabén dábéá gwasht. Nákóay hayál sheng o sháng butant. Áiá wati chashmakkién chamm hamé jenekk o bachakkay némagá shánk dátant…..

Kayá é gat ham geptagat ke edá nekénk ham bánga dayant? Mahshar kollán pésh mán emrózá pa edá kayt. Nákóá chamm pa wati chawatthán shánk dátant…. Maridóchén chawatth nun kwahn tarretagatant. É wahdi magrebkazá at o Nákóay lógay rawagay wahd at.

Bark o gerókay battián shapay tahári anchosh dur télánk dátagat chosh ke nók áyókén mahluká eday jahmenend télánk dátagatant.

Nákóá wati chawatth pádá kortant, chammi daryáay némagá dur durá anchosh shánk dátant, gwashay záná é Nákóay goddhi chamshánk ent o padá yak mazanén ginsárté kassheti. Cha wati jáhá nóki pád átkagat ke poshti némagá tawáré chest but.

“Abbá! Kaldáré Hodáay námá…. Man zikkén án gozhnag án.” Nákóay garden anchosh poshti némagá chakarret, gwashay záná kaséá chwánkéntag. Gendit ta yak haptsáli jenekké gón aggarhén pashk o pochenén shalwárá sardará o pádshepád, dasti pa Nákóá thál ent.

Domi sohbá cha do say masitá é jár góshán kapt:

”مسلمانو …. بالاچ ولد قرار جو ایک بلوچی سیاسی کارکن تها کل رات انتقال کرچکا ہے. دس بجے اس کا جنازه اٹهے گا“

Don’t miss posts from Balochistan Times!

We don’t spam!

+ posts

Ghaws Bahar was born on 8 March 1954, in Ormarah (pronounced Órmárhah), Balochistan. After finishing his BA, he began working as a civil servant. Soon, however, Balochi language and literature became his main interest in life, and he later also became active in Baloch civil rights and politics.

Ghaws Bahar was an active member of the Baloch National Movement. Due to his political activities he had to leave Pakistan and hide in the western part of Balochistan. After some years in Iran, he was diagnosed with cancer and he returned to Ormarah for treatment. The treatment was not successful, and he passed away on 8 August 2018.

Ghaws Bahar was a poet and short story writer. He also did translations from Urdu into Balochi. He was a member of the Balochi Academy in Quetta, where most of his books were published.

Ghaws Bahar engaged with societal issues not only as a political activist but also as a storyteller, narrating in a social realist style the true tale of the hardships of his people and his homeland. Similarly, he wanted to convey a message of unity and he often criticised disunity among his people in his literary works. Moreover, being a poet, he had a poetic way of storytelling.

Leave a Comment