Chársad kass o má é dega sajjahén mardom

94

(Pákestáná jensi tashaddod o badchammiay sará Mahmad Hanipay kálam)

Má jánwar én. Haywán én. Márá chárráhani sará lónján kanét, yá Imrán Khánay pármulahay hesábá, márá gwahtag kanét. Agan é kárá korta nakanét, wa márá cha párk o bázáráni áyagá band kanét. Mátán begwashét ke márá adab bedayét o sharriá beródénét. Gohárán begwashét ke janénáni bestáray sará may diná harchi ke áyat o hadis hast, sajjahénán bwánét o may góshán dam kanét.

Kasé beyayt o may chammán bedóchit. Kassé beyayt o may dastán bebandit. Kasé beyayt o may zobáná begwajit.

Kasé beyayt o márá warhé bekant ke má mardén wah hech kanagi naén (o mani gayrsáensi andázahay hesábá mardi noh sálay omrá bendáta bit o tán kabrá gón ent). Má hecch korta nakanén, chiá ke má wa choshén mardom naén.

Na má jenekkéay god dertagant, na má rahgwazén rakshahéá sar kapag o jenekké dastá per kanagay johd kortag, na má cha zeddá yakkéárá ténzáp per rétkag, na má thiwiá áyókén janén ehwálkáré kahbag gwashtg, na má kasé lógá lótháéntag o helár kortag, na má bázárá gardagay wahdán anchó chakkó butagén ke garden berachit, na má zendagiá wati mát, gohár, jan yá delbar jatag. Jenekk o bachkkay dózdári wa chónáhá gayreslámi ent o é molk kojám námay sará jórh butag? É gappá wa shomá drosta zánét.

Jensi dahshatgardiay sará may rawesh hamá paym ent ke tán zamánagéá dahshatgardiay bárawá butag, ke; yá wa néstent. O agan hastent, gorhá é mosolmáni káré naent. É sázeshé, márá koshag o may molkárá bannám kanagay pandalé.

Haptád hazár mardomay kóshárénag o hazárán mardomay bégwáh kanáénagá pad ham má gwashán atén ke má wa choshén mardom naén. Agan choshén mardom én, bale drost chosh naén.

Dahshatgardiay shekár butagén mardom má balkén é wástá hesáb kortagant ke tir o bamb tawára kanant o chó ke jensi dahshatgardiay bonzeh may lóg ant o lóg pákén jágahé, paméshká cha lógá tawár dara nayayt. Hardén janéni jóné dast bekapit, bázáray mardom sháhedi dayagá dela janant.

Bázén andázaháni hesábá Pakistaná har sál pánzda sad yá say hazár janén koshaga bit, géshter watigáni dastá, bale taninga má pakkáén hesáb dar gétk nakortag ke chinchok koshaga bit. O é hesáb o ketáb ham janénán wat dáraga kapit. Chiá ke hamok Páksetáni mardéná (é mardénáni tahá hashtá wánókén warnáyá beger tán sajjahén jaháná gardókén Imrán Kháná byá, drost hawár ant) Yurop o Amrikahá bayokén zenáay kés, sohnay o mohray kés o janénáni latth o kotth kanagay késáni hesáb wa gón ent, bale may gwará wah choshén kára nabit. Agan bebit, jahánay kojám jágahá nabit? shomá Yuropá butagén zenáay késáni bárawá nawántg?

Chó ke drostén wájakárén mardén é warhén mardom naant, paméshká janén yakkói jensiat o payminezamay bárawá gappá ant o cha áyáni habarán gomána bit ke áyáni wánag, néma nayshnal jiugrápeká haywánáni napsiátay chárag butag o é dega ném, dinyátay kelás.

Hamá mardom ke Mardéná haywána gwashant, é gappá najanant ke hech haywán, domi kasánokén haywáná zená nakant o láshá kechráay hákóthán dawra nadant o dini tálimá selahbandén brát anchó ke janéné gendit, moptié jórha bit, ke janén é dega gappáni jwábá balkén bedant, bale hadisay jwábá cha kojá kárit.

Man eshkot warnáén zálé gwashgá at ke sharr ent, má mannetg ke janén, jahánay selterén mosolmán ent, bale eshiay hesáb o ketábá wa Hodá wata kant. Bale may kamásh o warná ant ke hamok róchá, pa janéná kyámaté kanant.

Chónáhá ham chársaday tahá shast o hapt kas gerag butag, o tánke dah o yázdah kororh mardén geraga nabit, may gapp hamesh ent ke sajjahén mardén chosh naant, o taw zánay janén kojá námahpuz ent? Hendostáná…