Yukrén o Rusay jérhah: Kasánén chamshánké

144

24 Parwariay sohbá Rusay sadr Weládmir Pyuthená wati hamsáhegén molk Yukrénay sará hamla kanagay jár jat.

Yukrén Yuropi jamhóri molké ke ábádii chell o chár melyan ent. É jangá do haptag bit ke barjam ent o Yukrénay mazanshahr kivá hawár dega mazanén shahr eshiay zadá átkagant o porsht o próshay ámách butagant. Eshiay sawabá mazanén mardomé bérán butag ke áyáni tahá chokk o zálbul ham hawár ant. Yunáthedh Nayshanay redá taninga 13 lakká borz Yukréniá cha jangay torsá wati molk yala dátag o hamsáhegén molkán panáh zortag. É drostén jérhaháni zemmawár Rusay Pyuthen gwashag bit o démterá harchi bit, téwagén Yuropay sekyurithi esthrakchará badal kot kant.

Rus parcha Yukréná janagá ent?

Rusay sadr Weládmir Pyuthen gwashit ke may molká cha mádhran Yukréná khatra ent o má é melethri apréshená Yukrénay “Dhi meletharáezayshan” o “Dhi Názipekayshanay” wástá kanagá én. Rusi wati é hamlahá jáez sarpad bant paméshká á, pa eshiá “kabza” yá “jangay” labzá kármarz nakanant, hálánke é gapp zánag bit ke Yukrénay sadr Weládmir Zilenski wat yahudié o domi warldh wárá áiyay pet o pirok Náziáni dastá janag o koshag butagant. Zilenski wat hayrán ent ke man chón Názié but kanán.

Zántkár gwashant ke é drost bahána ant, Rusay asl tors esh ent ke Yukrén Néthóá hawár mabit.

Néthó chié o Rus parchá wassh naent ke Yukrén Néthóay bahr bebit?

Néthó yakk pawji ettehádé ke áiay bonyád 1949á ér kanag butag. Eshiay bendáti membar 12 molk butagant ke esháni tahá Amrika, Bartániah, Paráns o Kanadá hawár ant. É ettehád yakdomiá jangáni tahá komakk kanagay wástá jórh butag o eshiay bonyádi maksad domi jaháni jangá pad Rus, ke á zamánagán Sówiat Yunian bit, áiay káunthar kanag bit. Sówiat Yunian eshiay helápá wati ettehádé jórha kant ke námi “Wársá pekth” bit o áiay tahá Istharn Yuropi kamyunesth molk hawár bant.

1991á ke Sówiat Yunian proshit, gorhá yunianay bázén molké wati sáidhá matth kant o Néthóá hawár bit. Néthóay annunén koll membar 30 ant.

Do hazár o hashtá Néthó delmánag bit ke Yukréná wati bahr bekant o Pyuthen é chizzá wassh nabit. Pyuthen sarpad bit ke Néthó pa may wajudá khatra ent o Yukrénay Néthóay bahr bayagay matlab esh ent ke khatra lógay dapá sar ent.

Rusá Yukrénay chinchok bahr geptag?

Do hazár o chárdahá Rusay hemáyatién Yukréni sadr Wekthar Yánukwichay helápá ehtejáj bit o cha ektedárá ér géjag bit.

Rus eshiá bad bárt o bohtám jant ke é entehápasondáni sázesh ent. Eshiay helápá Rus do hazár o chárdahá Yukrénay sadran bahr Krimiáay sará orosh kant o gipti o Yukréná isthá aláhedagipasondán komakk kant. É jangá chárda hazárá borz ensáni ján táwán bit.

Rus é jangá tán kojá bort kant?

É gapp tachk ent ke Rus Yukrénay mazanén shahrán gerag lóthit o áiay hastén dhémókrethek hokumatá próshagá pad wati pasonday hokumaté árag lóthit. Bale é sarzáherén gappé, tah o tókán á ché lóthit, angat zánag nabit. Bázén anchén gapp ham bayagá ent ke Rus delmánag ent ke Yukréná do chondh bekant. Rus gwashit é bébonén bohtám ant.

Yukréni cha Pyuthenay tuwakkohá borz mozáhemat kanagá ant. Rusá bendátá jérhetag at ke balkén má do róchay tóká Yukrénay mazanén shahrán gerén, bale Pyuthená zedd dáshtag o pa Yukrénay geragá mahlukay sará bambáriá sárhi ent.

É jangá westhay kerdár ché ent?

Néthóá yakk gappé tachk kotag ke má é jangay dhárek bahré nabén o wati sepáhián Yukréná dém nadayén, bale Rusay démay dáragay wástá Yukrénay ármiá topang o seláhi komakk dant. Néthóá mazanén kesáséá pawj wati istharn ettehádi molkán dém dátag o awali randá wati repedh riekshan pawrs ekthiwayth kotag.

Agan westh dhárek pawj dém nadant, á dega hesábá Rusá táwán dát kant; chó ke eknámek saynkshanz hastant. Amrika, Bartánia, Yuropi Yunian, Jápán, Kaynadháyá hawár bázén dega molkán Rusay sará trondén pábandi jatag. É pábandiáni tahá yakké Rusi baynkáná cha entharnayshnal swefth sesthomá dar kanag ent. Swefth yakk entharnayshnal paymenth sesthomé ke baynki pa zarray thránspar kanagá kármarz kanant. Bartánia o Kaynadhá o Yuropi Yunianá wati earespays pa Rusá band kotagant. É molk Rusay sadr Weládmir Pyuthenay sará záti pábandi ham janagá ant.

É pábandián abéd dega masterén shahmáté pa Rusá Nord Esthrim 2 ay dárag ent. Nord Esthrim 2 Rus o Jarmaniay myáná payplayné ke Rusay kodrati gaysá Jarmaniá sar kant. É payplayn Rusá sálé 15 belian dhálar dant.

Website | + posts

Ehsan Haydar Baloch hails from Turbat, Balochistan. He studies Economics at Brunel University London.

Twitter: @EhsanHydrBaloch
Insta: @ehsan.baluchh